Az építésügyi hatósági engedélyezésekről szóló rendelet (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) melléklete szerint kémény építése minden esetben bejelentés- vagy engedélyköteles (kivéve a kerti grill és kemence kéményt), és a kéményseprők hozzájárulása is szükséges hozzá.

A tüzelőberendezések működése során keletkezett égésterméket többfajta módon és kéményrendszerrel vezethetjük a szabadba. A kéménybélelést több tényező határozza meg: a tüzelőberendezés működési elve; a tüzelőanyag, amivel fűtünk; a kályha vagy kazán fajtája, típusa, hőteljesítménye; a távozó füstgáz, égéstermék hőmérséklete. A korszerű kéménynek (kéménybélelésnek) a modern fűtési technológiának megfelelőnek, tűzbiztosnak, füsttömörnek, hőszigeteltnek, savállónak, hosszú élettartamúnak, ha kell koromkiégetésnek ellenállónak, nedvességre érzéketlennek kell lennie, hogy elkerüljük a belső lecsapódás során keletkezett kondenzátum okozta átnedvesedést és az ebből eredő állagromlást.

Régi kémények

A kisméretű tömör téglából falazott, béleletlen kémények ma már csak vegyes tüzelésű kazánok, fatüzelésű cserépkályhák és kandallók esetén jöhetnek számításba. Ugyanakkor, mint szakértőnk Molnár Henriette egy olvasónak tanácsolta: új kémény építése előtt mindig érdemes a régi téglakéményt a kéményseprőkkel megnézetni, hátha alkalmassá tehető a használatra egy kisebb felújítással.

Persze ezekkel a régi kéményekkel sok gond lehet, úgyhogy vigyázni: a sok évtizedes korábbi használat során a falazott szerkezet meggyengülhetett, elöregedhetett. A füstgázokban lévő maró hatású gázok a kémény belső falán lecsapódnak, és ezek a savas vegyületek széteszik a téglák közti habarcsot. Ha pedig a kötőhabarcs tönkremegy, akkor kéményünk felső része leborulhat vagy pedig törmelék, esetleg kilazult tégladarabok hullhatnak a kéményünkbe.

Ráadásul a négyszög alakú kémény áramlástechnikailag nem mondható a legoptimálisabbnak. Ezért érdemes a kéményünket saválló csővel béleltetni, hiszen amúgy is a köralak az ideális forma a füstgázok elvezetésére. Ezek folyómétere nem olcsó, akár 10-15 ezer forint is lehet.

Gázfűtés esetén

A gáztüzelő berendezések égéstermék-elvezetéséhez a meglévő falazott kéményeket mindenképpen acél, alumínium anyagú vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni. A kéményrendszernek Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) kell rendelkeznie, amelyben meghatározzák az alkalmazási feltételeket.

Az égéstermék tehát megszabja a kémény fajtáját: más kritériumnak kell megfelelnie egy gázkazán kéményének, mint egy fatüzelésű kandallóénak. Gáz égésekor a kéményen távozó füstgáz erősen maró hatású savakat tartalmaz, amelyek még távozás előtt, a kémény belsejében lecsapódnak, ugyanis a gáz égésekor termelődő füstgáz viszonylag alacsony hőmérsékletű, körülbelül 100-150 °C fokos. A füstgázban lévő vízgőz, amely megköti a savakat, körülbelül 50-70 °C foknál lecsapódik, így erősen károsíthatja a kémény belső oldalát. Ezért gáztüzelés esetében olyan speciális kéményre van szükségünk, amely ellenáll ezeknek a savaknak.

 

 Fatüzelés

Más a helyzet fatüzelésnél, ugyanis ez esetben az eltávozó füstgáz akár az 500-600 °C fokos is lehet, ami akár kéménytüzet is okozhat. Fatüzelésnél fokozottan ügyelnünk kell még arra, hogy a fa égése több füsttel és korommal jár, mint a gázé, így a kémény tisztításáról nem feledkezhetünk meg szezon elején. Áthidaló megoldás lehet a pellettüzelés, ami ugyan fát éget, ám a pellet tisztasága és szárazsága révén alig hagy kormot maga után.

Épített kémény

Az épített kéményre építési engedély szükséges. Ilyenkor építész és épületgépész, valamint szükség szerint statikus bevonásával műszaki tervet kell készíttetni, azt engedélyeztetni először a helyileg illetékes kéményseprőkkel, majd az építéshatósággal kell. Egy ilyen eljárásban az építész leginkább csak koordinálja a társtervezőket, a feladatot elsősorban az épületgépész és a statikus oldja meg.

Szerelt kémény

Ha új, szerelt kéményt szeretne valaki építeni, akkor építés bejelentésre van szükség. Ez egy egyszerűsített engedélyezési eljárás. Ez azt jelenti, hogy formailag az engedélyezési tervdokumentációt el kell készíteni építész és épületgépész közreműködésével, formadossziéban beadni az építéshatósághoz. Az engedélyt nem kell megvárni, a kivitelezés a tervek alapján máris megkezdhető. Később az építéshatóságtól kap egy levelet, amelyben tudomásul veszik a kérelmét. Az eljárás ugyanez használatbavételkor. Mind engedélyezési, mind használatbavételi szakaszban a helyileg illetékes kéményseprő vállalat előzetes engedélye szükséges. Először a tervet engedélyezik, majd átveszik az elkészült kéményt. Az erről kiadott iratokat mellékelni kell az építéshatósági bejelentéshez.

A kivitelezők sem mindig figyelnek

Sajnos sok kivitelező elvállalja az engedély nélküli építést, pedig egy esetleges baleset, pereskedés esetén büntetőjogi felelősségük is felmerül. A “megszokásból” dolgozó kivitelezők valószínűleg ezekre az előírásokra nem figyelnek, és félő, hogy a kiegészítő szerkezeteket sem készítik el (pl. tetőkibúvó, kéményseprő járda).

Ha nem kértünk időben engedélyt

Utólag fennmaradási engedélyt lehet kérni a kéményre, amennyiben engedély vagy bejelentés hiányában építettük. Ha a méretezések alapján szükséges, át kell alakítani és megépíteni a hiányzó kiegészítő szerkezeteket. A kéményről felmérési tervet kell készíttetni, valamint szakértői véleményt, hogy a kémény megfelel a jogszabályoknak. A terveket a kéményseprőkkel jóvá kel hagyatni, majd az építéshatósághoz beadni. Ha az eljárás a szomszédok bejelentése, vagy az Építéshatóság helyszíni ellenőrzése nyomán indul el, akkor jelentős büntetésre számíthatunk.

 

Oldal: Mire figyeljünk!
Kéményépítés,kémény bélelés , kémény marás Miskolc és környéke - © 2008 - 2024 - kemszer.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat